A „Debreceni Egyetem Gyomaendrődön”
Disznótoros hagyományok és a sajtkészítés 21. századi formái című konferencia
Gyomaendrőd, 2017. november 24.

2017. november 24-én került megrendezésre a ,,Debreceni Egyetem Gyomaendrődön” című konferencia, melynek során többek közt a disznótoros hagyományok és a sajtkészítés rejtelmeibe nyerhettek betekintést a látogatók, valamint számos középiskolás diák is érkezett a gyomaendrődi Járáshivatal dísztermébe, ahol a Debreceni Egyetem továbbtanulási tájékoztatóját hallgathatták meg. Pusztai Gábor a Bölcsészettudományi Kar toborzásért felelős dékáni megbízottja bemutatta a Debreceni Egyetem képzéseit és a debreceni diákéletet. Külön kiemelte, hogy az egyetem Erasmus programjával több, mint 50 külföldi egyetemen lehet ösztöndíjasként tanulni. 
A továbbtanulási tájékoztató után Gyomaendrőd városa és a Debreceni Egyetem közös szervezésében kezdődött el a disznótoros hagyományokat megelevenítő tudományos konferencia. Toldi Balázs Gyomaendrőd polgármestere köszöntőjében kihangsúlyozta, hogy megtiszteltetés számára, hogy az ország második legnagyobb egyetemével egyre szorosabb szakmai együttműködés alakul ki. Bartha Elek rektorhelyettes, egyetemi tanár a gyomendrődi tájházzal való, már több mint 15 éves aktív szakmai kapcsolatot emelte ki, és örvendetesnek tartotta ennek városi szintre való kiszélesítését.
A konferencia első elnöke Forisek Péter a DE BTK oktatási dékánhelyettese volt.
A plenáris előadást Bartha Elek tartotta a disznótor hagyományáról, jelentőségéről és közösségépítő hatásáról. Dénes Zoltán plébános, címzetes egyetemi docens a váradi középkori ünnepek gasztronómiájáról tájékoztatta az érdeklődő közönséget.
Bihari Nagy Éva a disznótorok hagyományos étkezéseinek és ételeinek jelentőségéről szólt, Pallai László az Osztrák-Magyar Monarchia és Szerbia közti vámháború eseményeit villantotta fel tudományos előadásában.
Csiszár Imre a Kádár-korszak termelőszövetkezeteinek sertéstenyésztését elemezte, különös tekintettel a Békés megyei adatokra. A délutáni szekcióban Szonda István tájházvezető és Kovács Erik etnográfus a gyomai és endrődi sertéstartási és disznótoros hagyományokat mutatták be. A konferencia záró részében a sajtkészítés jelenéről, a kézműves sajtok sajátos ízvilágáról hallhattunk előadásokat. A konferencia zárszavában Csiszár Imre összegezte a tudományos tanácskozás eredményét és reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy ‒ hasonlóan a tavaszi konferenciasorozathoz ‒ az őszi rendezvény is hagyománnyá válik Gyomaendrődön.
A konferencia anyagát kötetben jelentetik meg a szervezők a 2018-as év első felében. 
                                                                                                                                                                                                                                                                Szonda Lili